Sokszor kérdezik, mi az a felelősségteljes alkohol fogyasztás? Mit jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás? Mennyi az mennyiség, ami az egészséget nem károsítja. A mértékletes alkoholfogyasztásra nincs pontos kritérium-rendszer vagy definíció. Az az alkoholfogyasztás tekinthető mérsékeltnek, amely nem okoz sem egészségügyi problémát az alkoholt fogyasztó személynek, sem társadalmi problémákat szűkebb és tágabb közösségének. Azt lehet mondani, hogy ez még az a mérték, amelynél az alkohol fogyasztása úgy élvezhető, hogy nem növeli az alkoholfogyasztás okozta egészségügyi kockázatokat.

A mértékletes fogyasztás személyre szabottan változó mértéket jelent a nem, az életkor, az életvitel, az egészségi állapot és sok más tényező függvényében, hiszen ezek mind befolyásolják az alkohol emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Az Európai Unió tagországaiban működő vezető szeszesitalgyártóknak van egy erre vonatkozó ajánlása, ami a 2-3-4-0 program néven fut és ami a mérsékelt és kultúrált alkoholfogyasztást hivatott elősegíteni.

E szerint az fogyaszt kultúráltan és mérsékelten alkoholt:

- nők esetében, aki maximum napi 2 egységnyi alkoholt fogyaszt, (2)

- férfiak esetében, aki maximum napi 3 egységnyi alkoholt fogyaszt, (3)

- akár nők, akár férfiak esetében, aki 4 egységet csak ritkán, ünnepléseknél, speciális alkalmakkor fogyaszt, (4)

- a (0) pedig a tabu szám, vagyis aki egy csepp alkoholt sem fogyaszt járművezetéskor (motorkerékpár, bármilyen gépkocsi, vízijárművek és sportjárművek, illetve eszközök), állapotos nők esetében, heti egy "száraz" nap esetén, gyógyszeres kezelés alatt, munka közben, betöltött 18. életév alatt, stb.

(Az egységnyi alkohol mibenlétéről itt írtunk bővebben.)

Valójában a mértékletes alkoholfogyasztás személyre szabott és egyedi paramétereket jelentő meghatározás. Mindig figyelembe kell venni azt, hogy minden ember életkora, neme, életstílusa, egészségi állapota függvényében másként reagál az alkoholra. Sőt, az országok és vidékek közti eltérő helyi szokások és kultúrák is számos különbséget mutathatnak, vagyis ami az egyik országban mértékletes alkoholfogyasztásnak tekinthető, az lehet, hogy egy másik országban egyáltalán nem az.

Felelőtlen próbálkozások helyett úgy ismerhetjük meg legjobban a korlátainkat, ha tájékoztatást kérünk háziorvosunktól és az ő segítségével állapítjuk meg, hogy mennyi a számunkra optimális alkoholmennyiség, ha egyáltalán van ilyen.

Mindenki találkozott már vendéglátóhelyekkel, ahol "bőven mérték" a felest és olyannal is, ahol spórolni látszottak rajta. A félreértések és fogyasztók átverésének elkerülése érdekében az italok szabványosításának gyakorlatát régóta alkalmazzák olyan kereskedelmi környezetben, ahol alkoholt árusítanak. Az engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyeken italmérő edényekkel egységesítik a vendégek részére eladott szeszesital mennyiségét, amit az engedélyező hatóság ellenőriz.

A legtöbb szeszesital esetében a kereskedelmi mértékek országonként eltérnek, és leginkább a helyi ivási szokások szerint alakulnak. Sok európai országban a bort például deciliterenként mérik, Angliában viszont a csapolt sört pintenként [1 pint = kb. 0,6 liter] és félpintenként szolgálják fel. A legtöbb fejlett országban az égetett szeszeket is szabványosított mennyiségben kell a fogyasztók részére kiszolgálni.

Az ún. "egységnyi ital" kifejezés és mennyiség elterjesztése azonban teljesen más célt szolgál. Népegészségügyi szempontból a „standard ital” fogalmát azért vezették be, hogy az ártalom-megelőzés céljából így tájékoztassák a fogyasztókat, vajon ésszerű határok között fogyasztják-e a szeszesitalokat, és várhatóan megmaradnak-e a mértékletes alkoholfogyasztás keretein belül.

Azóta a standard ital fogalma számos felvilágosító kampányban játszik központi szerepet, főként az angolszász országokban, ezenkívül felhasználják a kormány alkoholfogyasztásra vonatkozó ajánlásainak és útmutatóinak gyakorlati végrehajtása során is.

A standard italok „biztonságos” vagy „alacsony rizikójú” számának meghatározása jórészt - a különböző mértékű szeszesital-fogyasztás okozta tartós egészségkárosodásra vonatkozó - kutatási eredményeken alapul, és célja, hogy segítse a fogyasztókat a potenciális egészségkárosodások elkerülésében.

A „standard ital” kifejezés eredetileg a „standard” erősségű szeszesitalokra vonatkozott. A gyakorlatban a különböző sörök, borok és égetett szeszek alkoholtartalma más és más. Ráadásul országonként változik annak értelmezése, hogy egy standard ital mennyi alkoholt tartalmaz.  A standard italok meghatározása széles skálán mozog, az Egyesült Királyságban alkalmazott 8 gramm etanolnak megfelelő mennyiségtől a japán standard italban lévő 19,75 grammig. Az Európai Unió országaiban jellemzően a 8-12 gramm etanol mennyiséget tartalmazó italmennyiséget értjük "egységnyi ital"-on.

A felszolgált italok szabványmennyisége az ital típusától függően egy adott országon belül szintén különbözhet, így egy adag sör alkoholtartalma eltérhet egy adag borétól vagy égetett szeszétől. Ausztriában például egy Trinkeinheit, vagyis egy standard  ital, a sör és a bor esetében 12 gramm, az égetett szeszek esetében 6 gramm etanolnak felel meg. Ezek a meghatározások nagyban függenek a különböző országokban elfogadott és jellemző gyakorlattól.

Egyes országokban kísérletet tettek arra, hogy olyan mértékegységet vezessenek be, amely megállapíthatóvá teszi az egy üvegnyi vagy doboznyi szeszesitalban lévő standard adagok számát. Ausztráliában az üvegeken kötelező feltüntetni a standard italadagok számát. Az Egyesült Királyságban több szeszipari cég nemrég önként úgy döntött, hogy a szeszesitalok csomagolásán feltünteti a brit standard italok számát.

Némely ország vendéglátóipari egységeiben a sörös, boros és égetett szeszes poharakat egy adott szintnél megjelölik, hogy mérhető legyen az elfogyasztott alkohol mennyisége. Más országokban, például az Egyesült Államokban nem kötelező standard adagokat kiszolgálni, ami azt jelenti, hogy egy adott ital mennyisége változhat, és gyakran meghaladja a kormány által meghatározott standard ital nagyságát.

Sok ital fogy a vendéglátóhelyeken kívül is, olyan környezetben, ahol az italokat általában nem szabvány mennyiségben szolgálják fel, és a félig üres poharakat gyakran újratöltik, ami megnehezíti az elfogyasztott italok számának megbecsülését. Sok fejlődő országban, ahol az ivás közösségi időtöltés, és az italokat gyakran közös korsóból fogyasztják el, reménytelen bármilyen kísérlet az elfogyasztott italok számának meghatározására.

Forrás: ICAP – Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ és Italmérték program (www.italmertek.hu)

Az alkoholfogyasztás kulturálisan évszázados mélységben ágyazódott be a nyugati civilizáció mindennapjaiba. Nagy a panaszkodás, hogy elisszuk az eszünk, meg szétrobban a májunk, meg alkoholba és nyomorba fullad főként a szegényebb népréteg, és persze minderről a szórakoztatóipar, meg a reklám, meg a link és szabadelvű alkoholfüggő művészek rossz példája és valami titkos iparági vagy háttérhatalom érdekei mentén gerjesztett burkolt propaganda, és a fiatalok elé követendő példaként állított alkoholista hírességek tehetnek. Lehet ezen vitatkozni, de mindössze annyi értelme van mint chemtrailt keresni a felhős éjszakai égbolton.

(kép: http://dailymail.co.uk)

Tény azonban, hogy kevésbé üti meg a média ingerküszöbét az, ha egy híresség absztinens. Nyilván érdekesebb, ha kakukkrészegen randalírozik London partynegyedében vagy erősen ittasan beszél hülyeségeket egy amerikai talkshow-ban. A normalitás nem hír. Nem "kattinkényon". Nem generál olvasót, nem termel bevételt.

Pedig vannak érdekes és hírként eladható absztinens művészek. Mennyivel érdekesebb cikket lehetne összetákolni abból, hogy Tom Cruise egy kortyot sem iszik, pedig az egyik bármixerkedésről alkotott kultfilmnek köszönheti karrierjét, és hát ez micsoda ellentmondás már. Jennifer Lopeznek valami komplexusa lehet, hogy mindig üde arcszíne érdekében nem iszik, mindemellett van annyira babonás, hogy pohárköszöntőt mégis csak valami alkohollal a kezében mond, mert toast-ot inni vízzel balszerencsét hoz. Kim Kardashian állítólag utálja az alkohol ízét, de ennél viszont jobban szereti a pénz illatát, mert simán elvállalta a Midori likőr arcának szerepét a múltban akár több évre is. Nem beszélve azokról a sztárokról, akik jó mélyre süllyedtek az ivászatban, de észbekaptak, lemondtak az alkoholról és részben vagy egészben absztinens életet élnek. Lennének itt extrém példák mint Ozzie Osbourne, Bradley Cooper vagy Tobey Maguire. Nem beszélve azokról, akik hiúságuk folytán nem isznak, nehogy sörhasat növesszenek, mint pl. David Beckham.

Az absztinenciáról szenzációhajhász hírt generálni persze így is nehéz. Hacsak ki nem tör egy absztinencia járvány a Time Square-n vagy a budapesti romkocsmákban, amire, lássuk be, kicsi az esély.

Közkeletű mai vélekedés szerint az ’alkohol’ az arab ’al-kohl’ szóból származhat, amely egy az arab nők által a szemhéj festésére használt kozmetikum neve. A női kozmetikum és a lepárolt szeszesital közötti kapcsolatot azonban még nem sikerült pontosan felderíteni.

Egy a 14. században élt, a ferences rendbe tartozó teológus és egyben alkímista, Ramon Llull (avagy „Doctor Illuminatus” nevéhez kötik az alkohol szó „megalkotását.

A ’kohl’ egyébként egy nagyon ősi idők óta szemfestésre használt kozmetikum, amely igen elterjedt Délkelet-Ázsiától, Indián át, a Közel-Keleten keresztül Észak- és Dél-Afrikáig. Arab neve كحل ’kuhl’, bibliai héber neve כחל ’kahal’, amely mindkettő a sémi nyelvek k-h-l szótövéből ered. Az arab dialektusokban előfordul ’kol', ’kehal', ’kohal’ formában is. Az iszlám nyilván jelentős szerepet játszott a szó elterjedésében, bár a Délkelet-Ázsiából más nyelvekbe átkerült ugyanezen kifejezés a perzsa ’sirma’ / ’sorme’ szótőhöz áll inkább közelebb.

A ’kohl’ azonban nem arab találmány, már az óegyiptomi birodalom királynői és nemes asszonyai által is használt kozmetikum volt. Akkoriban élt még egy olyan hiedelem, hogy a szem környékének sötétre festése megvéd a Nap káros sugaraitól és mindenféle rontástól is. Észak-Afrika és a Közel-Kelet berber és bedouin törzseinek nő tagjai manapság is használnak ’kohl’-t, bár nem a szemükre, hanem az állukra és orrukra kenik, és inkább díszítés funkciója van minthogy a rontás ellen védekeznének.

(kép: http://sciencenordic.com/treasure-trove-arabic-terms)

Doctos Illuminatus úgy találta, hogy a ’kohl’ és ’alkohol’ közti kapcsolat nyitja az ősi védikus szanszkrit ’kohla’ szó lehet, amelyet egyfajta bódító hatású italra használtak. Olyanra, amely „az aggkorban szándékozott a test energiáit életre kelteni”.

Mindettől eltérően, Dr. Rachael Hajar, napjaink egyik orvosi tanácsadója, író és szerkesztő a kutatásai során rábukkant olyan korai arab szövegrészletekre, amelyekből az derül ki, hogy az ’al kohl’ kifejezést két különféle jelenségre is használhatták: bármilyen olyan anyagra, amelynek elfogyasztásától elborul az elme, illetve azokra a dzsinnekre, szellemekre, amely az arab mitológiában természetfeletti képességekkel rendelkeznek és bármilyen alakban képesek megjelenni. Szép eredmény, de ez sem visz közelebb a kozmetikum és a részegítő ital közötti etimológiai megoldáshoz. (Alcohol. Friend or Foe? A historical perspective. By Dr. Rachael Hajar – MD, FACC)

Leginkább használható magyarázat az, hogy az 1540-es években kezdték az ’al-kohl’ szót használni minden olyan – az eredeti ’kohl’ kivonatolós elkészítési eljárásához legalább eredményében hasonlatos – de már a kémiai szublimációt alkalmazó különféle porok előállítására. A középkori latin szövegekben bukkan fel az ’alkohol’ mint az antimon ércpor kivonatolására használt kifejezés, amelyet az akkori kor ügyeskedő kémikusai az arab tudósoktól leshettek el, amikor azok hasonló módon ’kohl’-t készítettek.

Az ’alkohol’ kifejezés használata később az 1600-as évek második felében bővülhetett tovább, amikor már minden szublimációval nyert anyagra (akár folyékony halmazállapotúra is) alkalmazták abban az értelemben, hogy „bármilyen anyagnak a leglényege, esszenciája”. A modern értelemben használatos ’alkohol’ kifejezést 1753-ban jegyezték fel először, mint az „erős párlatok lerészegítő összetevője”.

Vagyis kis fantáziával a következő, évezredeket, népeket és vallásokat átívelő történetet kerekíthetünk: a már az ókorban is használatos 'kohl' nevű női kozmetikum elkészítését a Kalifátus arab tudósai és gyakorolták. Tudományukat magukkal vitték a mórok az Ibériai-félszigetre is, ahol ellesték tőlük a keresztény szerzetesek, akik később maguk is megpróbálkoztak mindenféle porok szublimálással történő előállításával. Későbbi évszázadok során már nemcsak porok, hanem a folyékony párlatok elnevezésére is ezt a kifejezést használták. Végül, az európai kultúrában kizárólag a részegítő hatású folyadékok esszenciáját, a párlatok bódító összetevőjét nevezték alkoholnak és később ez terjedt el az egész világon és került vissza így pl. az arablakta területekre is.

Mind találkoztunk már olyan ismerőssel, aki a diétájára, vagy az aktív sportolói életére hivatkozva nem fogyaszt alkoholt. De találkoztunk olyannal is, aki éppenhogy sportolás közben gurít le egy-két sört, fröccsöt vagy felest. Tudjuk egyáltalán, hogyan hat az alkohol a sportteljesítményükre?

Szinte minden, amit megeszünk, vagy megiszunk – persze eltérő mennyiségben, de - kalóriát tartalmaz. Egy liter borban majdnem 600 kalória van. Ami elsőre nem tűnik soknak, (főleg, hogy a mértékletes alkohol fogyasztást tartva, egy alkalommal biztosan nem iszunk meg ekkora mennyiséget!) viszont úgynevezett „üres” kalóriákról van szó, ami azt jelenti, hogy a magas kalória érték ellenére sincs tápértéke. Minél magasabb egy ital alkoholtartalma, annál több a kalória is benne.

Az alkohol blokkolja az anyagcserét, ezért szervezetünk lassabban birkózik meg az emésztéssel és nem tudja felhasználni a zsírokat, amit lerakódnak.  Továbbá a szervezet vércukorból (is) nyer energiát, amit a máj állít elő a glükóz vérkeringésbe való felszabadításával. Tehát, aki alkoholt fogyaszt, azért lesz kevesebb energiája, mert az alkohol gátolja ennek a cukornak az előállítását. Milyen sport tevékenységet lehet energia és kitartás nélkül végezni?

Mivel az alkohol hat a központi idegrendszerre, lassítja az adatfeldolgozás képességét az agyban, ami miatt nő a reakció idő, romlik a koordinációs képesség.

Az alkohol dehidratál, így az izomsejtekből is vizet von ki. Az izmok akkor működnek a legjobban, ha megfelelő hidratálást kapnak, vagyis az alkohol miatt nehezebben megy az izomépítés. Emellett az alkohol több fontos tápanyag lebontását is akadályozza, mint a foszfor, magnézium, kalcium, vas.

Összefoglalva, elmondhatjuk, hogy aki komolyan veszi a sportolást, figyel az egészségére, nem akar meghízni, az csak mértékkel fogyaszt alkoholt és 24 órával edzés előtt pedig egyáltalán nem iszik, mert nagyon veszélyes.

Sok féle cikk, tanulmány foglalkozik a részegség különböző fázisaival. Vannak szigorúbb és vicces verziók is arra, hogy mi történik az első és a 14. pohárka között. Íme egy rövid összefoglaló arról, hogyan változik a tudatunk, a lelkünk, a testünk, ahogy növeljük az adagot.

(kép: http://www.acidcow.com)

1.szint: A homloklebenyünk felel többek között például azért is, hogy némi gátlás, akaraterő, önkontroll és ítélőképesség szoruljon belénk. Bizonyára észrevetted már, hogy ebben a szakaszban nemcsak, hogy MINDENT tudsz, de ezeket át is akarod adni mindenkinek, aki figyel rád. Igazából annak is, aki nem annyira. Bölcsnek érzed magad és fel sem merül, hogy esetleg valamiben nincs igazad. Hogyne lenne. Mindenki más téved. Már ebben a fázisban elindulnak a kisagyi érintettségre utaló magatartás változások. Például bizonytalanul jársz. Pedig épphogy 0,1 ezrelék körüli a véralkohol szinted…

2. szint: Ahogy süllyedünk a hajónkkal már nem csak mindent tudónak, hanem egyre szebbnek/jóképűbbnek látjuk magunkat. Milyen jól jönne ez az önbizalom józanon is, nem igaz? Itt már dominál a falcsonti lebeny érintettsége, 1 ezrelék körüli a véralkohol szint. Egészen bonyolult dolgokba keveredhetsz. Mint például egyedül begombolni a kabátodat. Ugye, hogy milyen nehéz? Bár valóban egyre szebb vagy, meg persze mindenki más is csak szépül körülötted, ez mit sem ér, hiszen beszélni már csak akadozva tudsz.

3. szint: Hányszor keltél úgy fel másnap, hogy félve nyitottad ki a pénztárcádat, mert volt valami halvány lila sejtésed arról, hogy a tegnap hazafelé botorkálva az utcán talált és valamiért nagyon értékesnek ítélt biztosító tűn kívül semmi más, de legkevésbé pénz nem lesz benne!? Na igen, ilyenkor mehet a vállon veregetés, mert ez azt jelenti, hogy eljutottál a harmadik szakaszba, amikor már nem csak bölcs, szépséges, de őrült gazdag is vagy. Igazából nem feltétlen, de ezt senkinek sem hiszed el. Inkább fizetsz. Mások helyett is. Milyen gáláns. A véralkohol szinted elérte azt a kb. 1,5 ezrelékes szintet, amikor már a nyakszirti lebeny is bekapcsolódik a történetbe. Korlátozódik a látásod, könnyen lehet, hogy már nem csak nem érdekel, hogy mennyit kapsz vissza egy 5-ösből, de nem is nagyon látod jól.

4. szint: Nincs lehetetlen igaz? Itt már jöhetnek az igazán meredek dolgok. Gyakorlatilag golyóállónak képzeled magadat. Ha verekedős, kötekedős típus vagy, könnyen lehet, hogy megtalál valami balhé. Mert ugye mindig ő talál meg téged és nem fordítva. Micsoda pech… A 2 ezrelék körüli véralkohol szint nem játék, ebben a szakaszban már elég rosszul lehetsz.

5. szint: Az alkohol a köztiagyat és a középagyat mossa, a véralkohol szint eléri a 2,5 ezreléket. Előfordulhat, hogy annyira rosszul vagy, hogyha nincs melletted valaki józanabb, akkor komoly baj is történhet. Itt már nehéz viccesre venni a figurát.

6. szint: Még mindig lehet fokozni. Ez már egy halál közeli állapot, ahol az alkohol eléri az agytörzset, a véralkohol szint pedig 3,5-4 ezrelék. Veszélyben a légzés, és a vérkeringésért felelős központok. Semmi értelme nincs idáig eljutni, itt már az alkoholnak élvezeti értéke egyáltalán nincsen.

Reméljük, hogy hasznos kis áttekintés volt ez a 6 pont. Ezek a tünetek persze egyéntől, nemtől, kortól stb. függően eltérhetnek. De amit biztosan elmondhatunk, az az, hogy aki betartja a mértékletesség szabályait, az nem fog pórul járni. Higgyétek el, nem érdemes korházba kerülni azért, mert nem vagyunk hajlandóak figyelembe venni a saját határainkat.

Nagyon sok tanulmány foglalkozik azzal, hogy milyen hatással van az alkoholfogyasztás a járművezetésre. Összeszedtük nektek mi is, hogy miért nem szabad ittasan volán mögé ülni.

(kép: http://www.life.hu/)

1. A látás már kis mennyiségű alkohol hatására is romlik: Lelassulnak a szemmozgások, életlenné válik a kép, a pupilla nem tud gyorsan alkalmazkodni a fényviszonyok változásához, szűkül a látótér, ami miatt fontos körülményeket szem elől téveszthetünk.

2. Mozgások befolyásoltsága: Vezetésnél összehangolt mozgásokat végzünk. Alkohol hatására elképzelhető, hogy a kisebb mozgásokat, kilengéseket nem vesszük észre, vagy nem érezzük jelentősnek és a kormánykorrekciót is a késleltetett reakció idő miatt elmulaszthatjuk.

3. Rossz és lassú döntések: A járművezetés összetett dolog, és sokszor kell gyorsan döntéseket hozni. Alkohol hatására a döntési idő meghosszabbodik, csökken a felelősségérzet, előtérbe kerülnek az ösztönök, indulatok, érzelmek. A közlekedésben adódhatnak olyan helyzetek, amikor önfegyelemre van szükség, logikusan és nem az érzelmekre hallgatva kell döntenünk.

4. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy ittasan autóba üljünk: Nem csak a saját épségünket, de másokét is súlyosan veszélyeztetjük, ha alkoholos állapotban vezetünk. Ha sikerülne is balesetmentesen közlekedni, arra mindenképp számíthatunk, hogyha közúti ellenőrzésbe ütközünk, akkor el fogják venni a jogosítványunkat.

Mielőtt kitöltenénk az első pohárkát, tegyünk fel magunkban néhány kérdést. Mennyi idő múlva fogok vezetni? Kiürül-e a szervezetemből addigra az alkohol? Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk ezekre a kérdésekre, nyilván tisztában kell lenni az alkohol hatásmechanizmusával és felszívódási gyorsaságával.

Ha mégis úgy döntenénk, hogy alkoholt fogyasztanánk annak ellenére, hogy autóval érkeztünk, akkor is van más megoldás, mint ittasan vezetni. Menjünk haza taxival és másnap józanul vegyük fel az autót, vagy hívjunk egy sofőrszolgálatot, akik gondoskodnak arról, hogy mi is és az autónk is biztonságban hazaérjen.

Már sokakat foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan lehet a lehető legkevesebb szeszből a lehető legjobban berúgni! Többeknek is elég élénk fantáziája volt, hiszen hihetetlen ötletek születtek! Most összeszedtük ezeket, megcáfoljuk, sőt, még azt is megmondjuk, hogy ezek miért veszélyesek!

Elsőként nézzük a leggyakoribb mondást: „Sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör.” – Ezzel a mondással magyarázzuk, hogy miért leszünk rosszul, ha borra sört iszunk, illetve ezen elmélet szerint fordítva, vagyis ha sörre iszunk bort, akkor nem lesz semmi bajunk. Sajnos ez az állítás nem igaz, hiszen az alkoholfogyasztásnál két dologra érdemes figyelni: a vér alkoholtartalmára és arra, hogy mennyire kevered az italokat. Vagyis mindegy, hogy mit miután iszol, az alkohol alkohol marad, a lényeg, hogy ne keverd és akkor nem leszel rosszul.

Ehhez hasonló legenda az az, hogy ha szívószállal történik a fogyasztás, akkor az hamarabb az ember fejébe száll. Ebbe ha jobban belegondolunk, akkor tudhatjuk, hogy az adott italnak ugyan annyi lesz az alkoholtartalma, teljesen mindegy, hogy szívószállal vagy anélkül fogyasztjuk el.

Lábivászat – Dániában széles körben elterjedt módszer, hogy az alkoholt a bőrön, mégpedig a lábfejen keresztül juttatják a szervezetbe. Ezt kutatók tesztelték is, mégpedig olyan vállalkozókon, akik az előző 24 órában nem fogyasztottak alkoholt, majd 3 üveg 37,5%-os vodkát tartalmazó tálba áztatták a lábukat, körülbelül 3 órán keresztül, ami egyébként egy átlagos kocsmai tartózkodásnak felel meg. A jelölteken véralkoholszint mérést végeztek bizonyos időközönként, ami alapján bebizonyosodott, hogy alkohol a bőrön keresztül egyáltalán nem jut a szervezetbe, ráadásul ha azt vesszük, elég drága módja a szórakozásnak.

(kép: https://worldgonesoft.wordpress.com/)

Ennek egy másik verziója, az alkohol szembe csöpögtetése, durvább esetben szemgolyóra öntése, gondolván, hogy a szem vérerein keresztül az alkohol egyenesen az agyba jut. Sajnos ez a módszer a szemet egyáltalán nem kíméli, a szem égéséhez, begyulladásához, véreres szemhez és esetleg a látóidegek károsodásához vezethet, ami akár komoly látászavart is okozhat. Angliában pár éve hódított ez a bolondéria. Az egyik szemkórház orvosai készítettek is egy rövid videót elmagyarázandó ennek az épületes marhaságnak a kockázatait (https://www.youtube.com/watch?v=RDtt2ILzCgc).

Ennek továbbfokozása a hüvelybe vagy végbélbe helyezett alkohollal átitatott tampon. A „vodkatampon” leginkább Amerikában terjedt el, Magyarországon pedig az ugyan ezen elv alapján működő „Dianás cukorkaként” lehet hallani róla. Az a hír járja, hogy így gyorsabban beüt, tovább tart és intenzívebb hatású is, mint a normális alkoholfogyasztás. Ezt nyilvánvalóan azért gondolják, mert innen az alkohol egyből a véráramba kerül és gyorsabban feldolgozza a szervezet. Viszont ha belegondolunk, egy tampon csak nagyon kevés mennyiségű alkoholt képes felszívni, és ebből még kevesebbet tud leadni a szervezetben, a Dianás cukorka pedig nagyjából egytized felesnek megfelelő alkoholt rejt, ami olyan csekély mennyiség, hogy még ha intravénásan jutna egy felnőtt ember vérébe, akkor is csak 0,07 ezrelék körüli véralkoholszintet idézne elő, amitől még senki se lenne igazán részeg. Ráadásul számos veszélyt rejt magában, hiszen a hüvelyen, illetve a végbélen keresztül irritációt, gyulladást és akár szervi károsodást is okozhat.

Ennél jóval kevésbé veszélyes az alkohol belégzése, inhalálása, ám kellenek hozzá a megfelelő körülmények, úgy mint egy kisebb, zárt tér, ami megtartja az alkoholgőzt. Mivel a tüdő felülete nagy, a kis vérkörökben gyorsan felszívódik az alkohol, így ezzel a módszerrel valóban viszonylag hamar be lehet rúgni. A módszernek további előnye, hogy az alkohol nem kerül be az emésztőrendszerbe, így nem okoz másnaposságot, viszont nincs ízérzet sem.

Igaznak bizonyult viszont a szénsav mítosza, miszerint a szénsavat tartalmazó alkoholos italok gyorsabban „ütnek”, mint a normál italok. Igaz ez a csapolt sörre és a mostanában egyre inkább elterjedt 'vodkafényre' is, ami a szódásszifonban szénsavval feldúsított tömény, amit édes szörpökkel kevernek. Toxikológusok szerint mindez azért van, mert „a szénsav ingerli a gyomornyálkahártyát és fokozza a helyi vérbőséget. Ennek hatására az alkohol gyorsabban szívódik fel a gyomorból, és a hatását is előbb érezzük, akár már négy-öt perc után.”

Fizikaóráról talán mindenkinek derenghet ez a két fogalom, meg talán az is, hogy az etil-alkohol, illetve az etanol az alkohol kémiai elnevezése a metil-alkohol, avagy a metanol pedig valami nagyon hasonló, ám rendkívül veszélyes vegyület. Mindkét vegyület színtelen, jellegzetes szagú és ízű folyadék, ezért is nagyon könnyű őket összekeverni. A két vegyület élettani hatása azonban nagymértékben különbözik egymástól: a metanol sokkal mérgezőbb, akár már kis mennyiség elfogyasztása, vagy akár belélegzése, illetve bőrrel való érintkezése is súlyos károsodásokat, legrosszabb esetben halált is okozhat.

Az alkoholok egyébként olyan természetben előforduló molekulák, amelyek kémiai képlete a CnH2n+1OH mentén írható le. A különböző alkoholfajták nevüket a molekuláris képletükben a szénatomok száma alapján kapják: Pl. az egy szénatomos metanol képlete a CH3OH, a kétszénatomos etanol képlete C2H6O, de ott van még a propanol, butanol, pentanol vagy akár a hexanol a maga 6-szénatomos molekulájával, C6H13OH. Ezek közül azonban az etanolt tartjuk legfinomabbnak és a metanolt a legveszélyesebbnek.

(kép: http://www.alunosonline.com.br/)

A metanol-mérgezés tünetei nagyon hasonlóak az egyszerű alkohol-mérgezéséhez; mint például fejfájás, szédülés, izomgyengeség, émelygés, öklendezés, hányás, melyek a metil-alkohol mérgezés eseteinek többségénél hirtelen látás panaszokkal egészül ki. Ha ilyet tapasztalunk, akkor a lehető leggyorsabban mentőt kell hívnunk! Míg a segítség megérkezik, addig az elsősegélynyújtás szabályai szerint járjunk el és fektessük a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe, szükség esetén élesszük újra. Ha a metil-alkohol fogyasztása szájon át, 1-2 órán belül történt, akkor még érdemes lehet hánytatással próbálkozni. Ha van rá mód, akkor a mérgezett fogyasszon el még fél vagy inkább egy deciliter tömény (40-50%) etil-alkoholt, ugyanis az etanol lebontása csökkenti a metanol káros hatásait, mert az enzim az alkoholt fogja előbb lebontani. Bármilyen meglepő, metil-alkohol mérgezés esetén jót tehet némi vodka elfogyasztása.

A metanol-mérgezést könnyű elkerülni, mindössze arra kell figyelni, hogy csak megbízható forrásból származó alkoholterméket fogyasszunk, vagyis kerüljük a pancsolt italokat, mert azoknál előfordulhat, hogy az etanolt az olcsóbb metanollal helyettesítik az ital alkoholtartalmának növelése érdekében. A pálinkában természetes módon is lehet némi metanol, amely a cefre erjedése során a gyümölcs pektintartalmából keletkezik. A fogyasztásra alkalmas szeszesitalok megengedett metanoltartalmát rendeletek határozzák meg: a gyümölcscefréből főzött pálinka megengedett metanoltartalma tisztaszesz-tartalomra számítva kisebb, mint literenként 10 gramm. Ez 40 fokos pálinkánál literenként 4 gramm metanolt jelent. Sajnos a pálinka ízén nem érződik a metanoltartalma, ezért aki nem biztos a pálinkájában, érdemes bevizsgáltatnia, nehogy baleset történjen.

Az elmúlt években sajnos több ilyen eset is történt, a legutóbbi 2013. októberben Indiában haltak meg több mint negyvenen házi készítésű pancsolt szesztől. Csehországban 2012. szeptemberében történt metil-alkohol mérgezés, aminek következtében 45 ember halt meg, illetve további 130 fő szenvedett tartós egészségügyi károsodást. A nyomozás során azóta több, mint hárommillió liter illegális alkoholt találtak különböző föld alatti raktárakban. Akkor a kormány két hétre megtiltotta a tömény szesz forgalmazását, illetve szigorították a forgalmazás feltételeit, de lakosság nagy része továbbra is nagyon óvatos, aminek következtében a tömény szesz forgalmazása 30-40%-kal esett vissza.

(forrás: www.italmertek.hu)