Nem tudom megmondani, mikor bukkant fel először az 'alkohológia' (vagy angol nyelvterületen az 'alcohology') kifejezés az alkohol hatásainak, illetve az alkoholizmusnak a tudományos igényű kutatásával kapcsolatban. Ebben a kérdésben az internet sem ad túl sok támpontot. Antikváriumokban fellelhető kiadványokban vagy könyvtárakban kutatkodva juthatunk némi információhoz az alkohológia eredetét illetően.
Az alkohol végigkíséri az emberi civilizáció mindennapjait, az alkoholizmus az egyik legősibb szenvedélybetegségünk, ami ráadásul egyáltalán nem készül kimenni a divatból és nem akarja átadni helyét modernebb, okostelefon-alapú szenvedélybetegségeknek, mégsem tudjuk, hogy az alkohol hatásmechanizmusával foglalkozó tudomány - ha egyáltalán valóban létezik még vagy már ilyen tudomány - mikor pattant ki valamely tudós, egyetemi tanár vagy kutató fejéből.
(Kép: alcohology.wiki.hci.edu.sg/)
Magyarországon az 1980-as években kezdték a szakemberek ezzel a kifejezéssel leírni az "alkoholizmussal foglalkozó társadalmi és orvosi problémákat kutató tudományágakból" (Van segítség?! Kossuth, 1988) éppencsak szerveződő interdiszciplináris tudományágat. Saját bevallásuk szerint is az orvosi problémákon, az orvostudományi vonatkozásokon volt a hangsúly, amit legalább ötvöztek szociálpszichológiai, közgazdasági, jogi ismeretekkel. Az így létrehozott egységes szemléletmód nyújthatott volna abban az időben összetett alkoholpolitikai és stratégiai beavatkozásra lehetőséget. Aztán jött a rendszerváltás és az egészből maradtak a kutatók, néhány intézet (pl. az Országos Alkohológiai Intézet), de semmi sem lett a komplex beavatkozásból és mintha a kutatások lendülete is alábbhagyott volna azóta. Az elmúlt 25 év vezető politikusainak alkoholpiachoz és -fogyasztáshoz való hozzáállásának minőségéről pedig beszélni sem érdemes, mert a politikai döntések összevisszaságán, de a propagandaszövegek egységén kívül látszatja sincs a haladásnak. Nem sok fogalmuk van ugyanis a problémáról, sem annak korrekt és előremutató (vagyis nem öncélú) megoldásáról.
Van némi kavarodás a kifejezés tartalmát illetően is, mert amíg tudományos körökben (angolszász és hazai egyaránt) az alkoholizmus emberi szervezetre, egyénre és társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálatát értik ez alatt, addig az alkoholkedvelő műértők körében az alkohológia mindinkább a különféle alkoholtípusok, fajták gyártásában, történetében és változatos, de igényes (és mértékletes) fogyasztásában való elmélyülést jelenti. Nyilván ez utóbbit mindenki kedvére valónak érzi és szívesebben műveli magát egy belvárosi "koktélkutató műintézményben" mint egy szociológusokkal telepakolt társadalomvizsgálgató laborban.
A leghasznosabb természetesen a kettő ötvözése lenne. Egy olyan új valóban interdiszciplináris 'új alkohológia' tudományág megteremtése, amelyben az orvosi, pszichológiai, pszichiátriai és szociológiai dimenziót nagyszerűen ötvözni lehetne a kultúrantropológiai, történelmi, közgazdaságtani, jogi, politikai és élelmiszergazdaságtani dimenzióval. Ilyen alapokon kitermelődhetne egy olyan alkohol-politikai és stratégiai szakértő stáb, amely a kormányzati, civil és üzleti célok és szereplők összefogásával és érdekek összehangolásával valóban hatékonyan léphetne fel a mértéktelen és káros alkoholfogyasztás magától megszűnni nem akaró társadalmi problémájával szemben. Amíg ez a megoldás megszületik italozunk tovább, remélhetőleg csak mértékkel.
