Közkeletű mai vélekedés szerint az ’alkohol’ az arab ’al-kohl’ szóból származhat, amely egy az arab nők által a szemhéj festésére használt kozmetikum neve. A női kozmetikum és a lepárolt szeszesital közötti kapcsolatot azonban még nem sikerült pontosan felderíteni.

Egy a 14. században élt, a ferences rendbe tartozó teológus és egyben alkímista, Ramon Llull (avagy „Doctor Illuminatus” nevéhez kötik az alkohol szó „megalkotását.

A ’kohl’ egyébként egy nagyon ősi idők óta szemfestésre használt kozmetikum, amely igen elterjedt Délkelet-Ázsiától, Indián át, a Közel-Keleten keresztül Észak- és Dél-Afrikáig. Arab neve كحل ’kuhl’, bibliai héber neve כחל ’kahal’, amely mindkettő a sémi nyelvek k-h-l szótövéből ered. Az arab dialektusokban előfordul ’kol', ’kehal', ’kohal’ formában is. Az iszlám nyilván jelentős szerepet játszott a szó elterjedésében, bár a Délkelet-Ázsiából más nyelvekbe átkerült ugyanezen kifejezés a perzsa ’sirma’ / ’sorme’ szótőhöz áll inkább közelebb.

A ’kohl’ azonban nem arab találmány, már az óegyiptomi birodalom királynői és nemes asszonyai által is használt kozmetikum volt. Akkoriban élt még egy olyan hiedelem, hogy a szem környékének sötétre festése megvéd a Nap káros sugaraitól és mindenféle rontástól is. Észak-Afrika és a Közel-Kelet berber és bedouin törzseinek nő tagjai manapság is használnak ’kohl’-t, bár nem a szemükre, hanem az állukra és orrukra kenik, és inkább díszítés funkciója van minthogy a rontás ellen védekeznének.

(kép: http://sciencenordic.com/treasure-trove-arabic-terms)

Doctos Illuminatus úgy találta, hogy a ’kohl’ és ’alkohol’ közti kapcsolat nyitja az ősi védikus szanszkrit ’kohla’ szó lehet, amelyet egyfajta bódító hatású italra használtak. Olyanra, amely „az aggkorban szándékozott a test energiáit életre kelteni”.

Mindettől eltérően, Dr. Rachael Hajar, napjaink egyik orvosi tanácsadója, író és szerkesztő a kutatásai során rábukkant olyan korai arab szövegrészletekre, amelyekből az derül ki, hogy az ’al kohl’ kifejezést két különféle jelenségre is használhatták: bármilyen olyan anyagra, amelynek elfogyasztásától elborul az elme, illetve azokra a dzsinnekre, szellemekre, amely az arab mitológiában természetfeletti képességekkel rendelkeznek és bármilyen alakban képesek megjelenni. Szép eredmény, de ez sem visz közelebb a kozmetikum és a részegítő ital közötti etimológiai megoldáshoz. (Alcohol. Friend or Foe? A historical perspective. By Dr. Rachael Hajar – MD, FACC)

Leginkább használható magyarázat az, hogy az 1540-es években kezdték az ’al-kohl’ szót használni minden olyan – az eredeti ’kohl’ kivonatolós elkészítési eljárásához legalább eredményében hasonlatos – de már a kémiai szublimációt alkalmazó különféle porok előállítására. A középkori latin szövegekben bukkan fel az ’alkohol’ mint az antimon ércpor kivonatolására használt kifejezés, amelyet az akkori kor ügyeskedő kémikusai az arab tudósoktól leshettek el, amikor azok hasonló módon ’kohl’-t készítettek.

Az ’alkohol’ kifejezés használata később az 1600-as évek második felében bővülhetett tovább, amikor már minden szublimációval nyert anyagra (akár folyékony halmazállapotúra is) alkalmazták abban az értelemben, hogy „bármilyen anyagnak a leglényege, esszenciája”. A modern értelemben használatos ’alkohol’ kifejezést 1753-ban jegyezték fel először, mint az „erős párlatok lerészegítő összetevője”.

Vagyis kis fantáziával a következő, évezredeket, népeket és vallásokat átívelő történetet kerekíthetünk: a már az ókorban is használatos 'kohl' nevű női kozmetikum elkészítését a Kalifátus arab tudósai és gyakorolták. Tudományukat magukkal vitték a mórok az Ibériai-félszigetre is, ahol ellesték tőlük a keresztény szerzetesek, akik később maguk is megpróbálkoztak mindenféle porok szublimálással történő előállításával. Későbbi évszázadok során már nemcsak porok, hanem a folyékony párlatok elnevezésére is ezt a kifejezést használták. Végül, az európai kultúrában kizárólag a részegítő hatású folyadékok esszenciáját, a párlatok bódító összetevőjét nevezték alkoholnak és később ez terjedt el az egész világon és került vissza így pl. az arablakta területekre is.