Mindenki találkozott már vendéglátóhelyekkel, ahol "bőven mérték" a felest és olyannal is, ahol spórolni látszottak rajta. A félreértések és fogyasztók átverésének elkerülése érdekében az italok szabványosításának gyakorlatát régóta alkalmazzák olyan kereskedelmi környezetben, ahol alkoholt árusítanak. Az engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyeken italmérő edényekkel egységesítik a vendégek részére eladott szeszesital mennyiségét, amit az engedélyező hatóság ellenőriz.

A legtöbb szeszesital esetében a kereskedelmi mértékek országonként eltérnek, és leginkább a helyi ivási szokások szerint alakulnak. Sok európai országban a bort például deciliterenként mérik, Angliában viszont a csapolt sört pintenként [1 pint = kb. 0,6 liter] és félpintenként szolgálják fel. A legtöbb fejlett országban az égetett szeszeket is szabványosított mennyiségben kell a fogyasztók részére kiszolgálni.

Az ún. "egységnyi ital" kifejezés és mennyiség elterjesztése azonban teljesen más célt szolgál. Népegészségügyi szempontból a „standard ital” fogalmát azért vezették be, hogy az ártalom-megelőzés céljából így tájékoztassák a fogyasztókat, vajon ésszerű határok között fogyasztják-e a szeszesitalokat, és várhatóan megmaradnak-e a mértékletes alkoholfogyasztás keretein belül.

Azóta a standard ital fogalma számos felvilágosító kampányban játszik központi szerepet, főként az angolszász országokban, ezenkívül felhasználják a kormány alkoholfogyasztásra vonatkozó ajánlásainak és útmutatóinak gyakorlati végrehajtása során is.

A standard italok „biztonságos” vagy „alacsony rizikójú” számának meghatározása jórészt - a különböző mértékű szeszesital-fogyasztás okozta tartós egészségkárosodásra vonatkozó - kutatási eredményeken alapul, és célja, hogy segítse a fogyasztókat a potenciális egészségkárosodások elkerülésében.

A „standard ital” kifejezés eredetileg a „standard” erősségű szeszesitalokra vonatkozott. A gyakorlatban a különböző sörök, borok és égetett szeszek alkoholtartalma más és más. Ráadásul országonként változik annak értelmezése, hogy egy standard ital mennyi alkoholt tartalmaz.  A standard italok meghatározása széles skálán mozog, az Egyesült Királyságban alkalmazott 8 gramm etanolnak megfelelő mennyiségtől a japán standard italban lévő 19,75 grammig. Az Európai Unió országaiban jellemzően a 8-12 gramm etanol mennyiséget tartalmazó italmennyiséget értjük "egységnyi ital"-on.

A felszolgált italok szabványmennyisége az ital típusától függően egy adott országon belül szintén különbözhet, így egy adag sör alkoholtartalma eltérhet egy adag borétól vagy égetett szeszétől. Ausztriában például egy Trinkeinheit, vagyis egy standard  ital, a sör és a bor esetében 12 gramm, az égetett szeszek esetében 6 gramm etanolnak felel meg. Ezek a meghatározások nagyban függenek a különböző országokban elfogadott és jellemző gyakorlattól.

Egyes országokban kísérletet tettek arra, hogy olyan mértékegységet vezessenek be, amely megállapíthatóvá teszi az egy üvegnyi vagy doboznyi szeszesitalban lévő standard adagok számát. Ausztráliában az üvegeken kötelező feltüntetni a standard italadagok számát. Az Egyesült Királyságban több szeszipari cég nemrég önként úgy döntött, hogy a szeszesitalok csomagolásán feltünteti a brit standard italok számát.

Némely ország vendéglátóipari egységeiben a sörös, boros és égetett szeszes poharakat egy adott szintnél megjelölik, hogy mérhető legyen az elfogyasztott alkohol mennyisége. Más országokban, például az Egyesült Államokban nem kötelező standard adagokat kiszolgálni, ami azt jelenti, hogy egy adott ital mennyisége változhat, és gyakran meghaladja a kormány által meghatározott standard ital nagyságát.

Sok ital fogy a vendéglátóhelyeken kívül is, olyan környezetben, ahol az italokat általában nem szabvány mennyiségben szolgálják fel, és a félig üres poharakat gyakran újratöltik, ami megnehezíti az elfogyasztott italok számának megbecsülését. Sok fejlődő országban, ahol az ivás közösségi időtöltés, és az italokat gyakran közös korsóból fogyasztják el, reménytelen bármilyen kísérlet az elfogyasztott italok számának meghatározására.

Forrás: ICAP – Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ és Italmérték program (www.italmertek.hu)