A világ legidősebb vállalatai között szinte minden harmadik valamilyen alkoholos ital előállításával vagy felszolgálásával foglalkozik. Tán meglepő, de világ ma ismert 10 legidősebb vállalkozása közül mindössze három európai (a többi japán) és ezek közül a 803-ban alapított Stiftskeller St.Peter egy osztrák vendéglő, a 862-ben alapított Staffelter Hof egy német borászat, míg a 900-ban alapított Sean’s Bar egy írországi kocsma.

Az egyik legismertebb legidősebb sörgyártó vállalkozás az 1040-ben alapított Weihenstephan, amely 450 évvel (!) a méltán híres német sörszabályozás (az 1487. november 30-i Reinheihtsgebot) előtt már működött. Ha belegondolunk, hogy a törvény óta is alig 528 év telt el, a cég tulajdonképp alig többet működött a szabályok szerint, mint azok meghozatala előtt.

Sörüzemből jó néhány alakult még a következő pár évszázadban (Wernesgrüner, Hoegarden), de a lepárlóüzemek megjelenésére várni kellett addig, amíg a tudomány felfedezte és tökéletesítette a desztilláció irányított folyamatát. Az 1500-as években indultak az első lepárlók. A német Schöllnitzer 1524-ben, majd a holland Lucas Bols 1575-ben. Ennek érdekessége, hogy a cég a mai napig működik.

(Kép:http://allposters.com - Hieronymus Brunschwig, Kleines Distillierbuch 1500)

A távoli múltban nyilván a családi vállalkozási forma volt a jellemző, de érdekes, hogy a szesziparban igen sokáig ez a forma maradt elterjedt. A világméretű szeszipari cégek közül csak az igazán globálisak azok, amelyek tőzsdére vonultak (Diageo, Inbev, SAB) a többiek kisebb-nagyobb részben direkt vagy különféle misztikus alapítványi és befektetői áttételeken keresztüli családi tulajdonban maradtak.

Úgy látszik, hogy amíg a modern üzleti iparágakban a start-up alapítás után igen hamar a tőzsdére lépés és az ötletből kinyerhető jövőbeli prognosztizált hozam alapján számolt megtérülés realizálása az egyik elsődleges profitforrás, addig a régi vágású szeszipari vállalatok esetében a több száz éves piaci működést sem szükségszerűen követi a tőzsdére vonulás. Jóllehet, az alkohol iránti évezredes folyamatos és kikezdhetetlen kereslet jobban indokolná egy alkoholipari vállalkozásba való befektetést, mint egy az ezeréves alapításhoz képest tiszavirág életű mobilapplikáció-fejlesztő üzleti labor futtatását.

Az mindenesetre érdekes újdonság, hogy az 1575-ben alapított Lucas Bols amsterdam-i likőrvállalat 440 éves működése után idén érezte szükségét a tőzsdén keresztüli tőkebevonásnak további fejlesztéseinek finanszírozása érdekében.